|
|
Iparosok |
||
 A Kunszentmártoni Ipartestület elöljárósága, ülve jobbról a harmadik Tassi József elnök, 1908.  Épül az új iparos székház, 1927. |
A Kunszentmártoni Ipartestület 1887. augusztus 20-án alakult. Már az év végén fölléptek a kontár építők és az iparengedély nélkül működők ellen. Tagságuk 1887-ben 243 tagot számlált. A nádas fedelű, imitt-amott beázó székházukat 1927-ben lebontották, és közadakozásból újjáépítették. Az ipartestület társadalmi egyesülete az Iparoskör volt. Itt előadások (műkedvelő, népművelő), bálok, ünnepi gyűlések, iskolai ünnepségek, kulturális események zajlottak. Olyan iparosok fémjelezték ezt az időszakot, mint Bozsik Kálmán, Kakuk Matuzsálem, Berta Gyula, Gyalay Simon, Szánthó Ágoston, Beleznay Ferenc. Az iparosképzést segítette az 1888. október 6-án induló ipariskola. Igazgatója Veress János tanító volt. Az ipartestület intézte az iparosok ügyeit, tanoncszerződéseket, bizonyítványokat, felvételüket, felszabadítást, munkakönyv kiadást, segédbejelentéseket, kilépéseket, szerződéseket. A tagok erkölcsi, politikai, társadalmi magatartásukkal példát igyekeztek mutatni, tehát több volt, mint iparszervezet. Kulturálisan is képezték magukat, fiataljaik az Iparos Ifjak Önképzőkörében tevékenykedtek. Többen az elöljáróság tagjai voltak, megyebizottsági tagok, haladó törekvések képviselői. A századelő politikai harcaiban sokszor az Iparoskör döntött. Adminisztrációjuk mintaszerű volt, valamint nagyvonalúan támogatták a középítkezéseket, közterületi alkotásokat. A második világháború után kialakult politikai rendszer, a kisipar leépítésére törekedett. Számos korlátozó intézkedés után, 1949-ben országos szinten felszámolták az ipartestületeket. Az ipartestületek utódszervezeteként a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szabadszakszervezete) működött tovább. |
 Az Iparoskör épülete, 1920-as évek |
